A felsővárosi Szent Sebestyén templom történetéről

A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján és az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A felsővárosi templomnak 1917 előtt hat harangja volt, ma a 951 kg-os harang szól a Felsővárosban.
2024.01.20. 07:28 |
A felsővárosi Szent Sebestyén templom történetéről

A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal vált külön: a felsővárosiak első plébánosa Szabó József lett 1778-ban. A városrész polgárai a bővítés érdekében folyamatosan kulcsoltak a városvezetésnél és a püspökségnél. Gyűjtést is szerveztek a templom megnagyobbítására 1800-ban szép számmal adakoztak a városrész lakói.

A felsővárosi gazdák 1807-ben felajánlották, hogy a Szent Sebestyén templom melletti romos iskolát megveszik és lebontják a tűzveszély miatt illetve nem utolsó sorban a templom „díszességét” is növelni akarták. Az élelmes hívők a bontási anyagot elárverezték és 1070 forintért eladták, majd ezt a templom javára felajánlották. A templom előtti utat 1809-ben pedig lekövezték, az összegyűjtött pénzből.

A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján. Az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A követ a Csúcsos-hegyi kőbányából hordták, az építkezést pedig Vass János tanácsos vezette. Az építkezés azonban nem úgy sikerült ahogyan azt elképzelték, ugyanis a templomtornyok már 1840-ben megrepedeztek, ezt 1849-ben Szász Ferenc építőmester szakértői véleményben közölte a tanácsüléssel, hogy a Szent Sebestyén templom tornyait meg kell erősíteni, az azt építő Langmár Mihály kőműves mester úrnak. Ezeket azonban a tanács javíttatta meg és a költségeket behajtatta a kőművesen. A kőfaragó munkájáért, pedig még az építkezés után két évvel mindig tartoztak a mester özvegyének. A toronyórát pedig Németh Ignác órásmester hat évi jótállással 1000 forintért készítette, ezt is adományokból fizették.

A templomban egészen 1885-ig tartottak német nyelvű istentiszteletet, ugyanis ebben az esztendőben a megyéspüspök határozatban szüntette meg a felsővárosi plébánián és a ciszterciták templomában a német nyelvű liturgiát és intézkedett a magyar nyelvű istentisztelet meghonosításáról.

A felsővárosi templomnak 1917előtt hat harangja volt, amik ekkor vándorútra keltek és beolvasztották őket ágyúnak, harang újra csak 1927-ben lett, az akkori újság beszámolója szerint április 14-én „megkondult a felsővárosi Szent Imre harang. A 951 kg-os harangot Walser Ferenc budapesti cégének harmadszori öntése. A templomban már a harmincas évek elején volt villanyáram és kivilágítottak voltak a toronyórák, azonban a város akkoriban nem fizette a villany költségeit így azt kikapcsolták, pedig a felsővárosi templom toronyórái kivilágítására szolgáló 6 darab 60 wattos átalányégő este is láthatóvá tette az órákat.

A templom a II. Világháborúban megsérült, egyik tornyát el is vesztette és csak 1960-ra épültek fel teljesen a tornyok a hívek adományából, továbbá ekkorra restaurálták a Szent Sebestyén szobrot is.

Várostörténet

  1. 666 éve, 1358. május 15-én kezdte el írni Fehérváron a Képes Krónika alapszövegét Kálti Márk

    Udvari pap-historikus és székesfehérvári lakos. A Szűz Mária Bazilikában teljesített szolgálatot, és itt, Magyarország ősi koronázó templomában juthatott hozzá régi gesztáinkhoz, krónikáinkhoz, továbbá más írásos forrásaihoz (oklevelek, királyok halálozási jegyzékei), amelyekből művének megírásához merített.

    2024.05.15.
  2. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2024.04.24.
  3. Székesfehérvár a frontvonalban

    Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.

    2024.04.05.
  4. Az anyósok kedvenc leshelye

    Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.

    2024.03.28.