-
Fehérvár visszafoglalása
Székesfehérvár török alóli visszavételének 336. évfordulójára emlékeztek pénteken. A Nemzeti Emlékhely Várkörút felőli oldalán található emléktáblánál néma koszorúzást tartottak.
2024.05.17. -
Rajzpályázat a Kríziskezelőben
Több mint 200 alkotás érkezett a legkisebbektől a Kríziskezelő Központ Hogyan segíthetek egy hajléktalan embernek? című rajzpályázatára. A legszebb, legötletesebb alkotásokat csütörtökön délután díjazták, de valamennyi gyermek rajza látható lesz a központ Sörházi téri épületében.
2024.05.17. -
Vármegyenap Móron
Mór adott otthont a Fejér Vármegyei Önkormányzat legnagyobb ünnepének idén. A Vármegyenapon ünnepi közgyűlést tartottak, ahol átadták az önkormányzat kitüntetéseit.
2024.05.17. -
A Vöröskereszt világnapját ünnepelték
Május 8-a a Vöröskereszt Világnapja, május 16-án pedig a Magyar Vöröskereszt megalakulását ünnepeljük. A Világnaphoz kapcsolódóan ünnepséget rendezett a Fejér Vármegyei Szervezet.
2024.05.17.
Kétszáz éve született a haza bölcse
Születésének 200. évfordulóján ma délelőtt rövid ünnepséget tartottak Deák Ferenc emléktáblájánál, ahol Matus György színművész és a Tilinkó együttes közreműködésével Cseh István önkormányzati képviselő és Warvasovszky Tihamér polgármester emlékezett meg a kiegyezés létrehozójáról.
Születésének 200. évfordulóján ma délelőtt rövid ünnepséget tartottak Deák Ferenc emléktáblájánál, ahol Matus György színművész és a Tilinkó együttes közreműködésével Cseh István önkormányzati képviselő és Warvasovszky Tihamér polgármester emlékezett meg a kiegyezés létrehozójáról.
Politikai tevékenységében lényegében elismerte Ferenc József királyi hatalmát, de követelte az 1848-as törvények visszaállítását. A Pesti Naplóban 1865-ban megjelent úgynevezett „Húsvéti cikkében” jelölte meg először a kiegyezés lehetőségét és feltételeit, amelyeket konzekvensen képviselt az azt követő országgyűléseken. Javaslatait (csekély módosításokkal) 1967. május 28-án el is fogadta az országgyűlés: létrejött a kiegyezés, amely 48-as alapokon visszaadta hazánknak belső önállóságát, parlamentáris, felelős kormányzatát - Deákot pedig elnevezték a haza bölcsének. Az új kormányban nem vállalt tisztséget, de ő irányította az országgyűlés többségi pártját, amit már hivatalosan is Deák-pártnak neveztek.
Néhány év múlva szívbetegsége mind jobban elhatalmasodott: hosszú és sok szenvedést hozó betegség után hunyt el 1876. január 28-án. Az egész nemzet mélyen gyászolta a haza bölcsét - azt az embert, aki fegyvertelenül szerezte vissza az ország alkotmányát. Temetésén részt vett Erzsébet királyné is, Kossuth egy cipruságat küldött ravatalára, a vármegyék küldöttei pedig egy-egy marék földet dobtak sírjába, hogy az egész ország földjében nyugodjék.