Polgármesteri idegenvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők a székesfehérvári Városházát

A Kulturális Örökség Napjainak keretében szép számmal érkeztek látogatók a Városházára szombaton délután, ahol délután kettőkor és négykor Cser-Palkovics András polgármesterrel és Kulcsárné Németh Mariann idegenvezetővel lehetett bejárni a nemrégiben felújított barokk épületet.
2023.09.16. 15:53 |
Polgármesteri idegenvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők a székesfehérvári Városházát

A székesfehérvári Városháza az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon. A főépület évszázadok óta otthont ad a város sorsáról döntő gyűléseknek és egyéb kiemelkedő eseményeknek, ezért igen fontos politikai és kulturális jelentőséggel is bír Székesfehérvár életében.

A Városházán a Szent Korona, a koronázási kard és az Országalma hiteles másolatai, valamint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla szekkói is láthatók voltak, de az érdeklődők bemehettek a polgármesteri dolgozószobába is.

A 17. századi barokk városháza a 18. században épült újjá. Mai késő barokk jellegét 1790-ben kapta. Az udvar beépítése a 20. század 30-as éveiben történt, ekkor kapcsolták össze a Zichy palotával. Az épület jobb oldali szárnyát pedig már az 1698. évi telekkönyv is városházaként tartja nyilván. A Városháza kapuzatát korinthoszi oszlopok, allegorikus szobrok és áttört kőerkély alkotja, amelyben a város címere is található.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a látogatókat és ismertette a városházi bejárás programját. Kiemelte, hogy a Városháza aulájában a helyi közszolgáltatókról látható időszaki tárlat, mely egy, a héten tartott konferenciához készült, de a kiállítást bárki megtekintheti egészen szeptember 25-ig. A Városháza előtt kiállított relikviák folyamatosan, az épületben elhelyezett vitrinekben és tablókon látható tárgyak pedig hétköznapokon 9 és 16 óra között várják az érdeklődőket!

Ugyancsak a Városháza aulájában látható az épület ikonográfiai forrásokban fellelhető története a falakon. A 19 tablón az 1870-es évektől napjainkig követhetjük végig a ház alakulásának, átalakulásának legfőbb állomásait.

A Dísztermet is megtekinthették az érdeklődők, melynek falát Székesfehérvár jelentős történelmi eseményeinek leírásával díszítették. 900- tól, egészen 1919-ig összesen 60 dátum szerepel a falon. Az összesen mintegy 3600 számot és betűt a 2013-as Szent István emlékévre festették újra.

A városházi sétán Székesfehérvár polgármesterének a dolgozószobájába is be lehetett menni, ahol többek között egy díszes gobelint is látható, amely a város több mint 1000 éves történelmét dolgozza fel. Sőt ezen alkalmakkor a fehérvári polgármesteri székbe is be lehet ülni és kitekinteni az ablakon a Vasvári Pál utca fele, ahonnan különleges perspektívából látható a Mujkó szobor, Kocsis Balázs alkotása.

Várostörténet

  1. Fehérvár a Nagy Háborúban

    Az I. világháború Székesfehérvárhoz kapcsolódó eseményeit, szereplőit, történéseit mutatja be a Városi Levéltár és Kutatóintézet új előadássorozata. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal közös sorozat első részében az I. világháború hadszinterein működő tábori lelkészi szolgálatot ismerhetik meg az érdeklődők június 6-án, csütörtökön 17 órától a Városi Levéltár Szekfű Gyula termében, a Zichy liget - Malom utca sarkán.

    2024.05.31.
  2. II. András koronázására emlékezünk

    1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Székesfehérvárott. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.

    2024.05.28.
  3. 666 éve, 1358. május 15-én kezdte el írni Fehérváron a Képes Krónika alapszövegét Kálti Márk

    Udvari pap-historikus és székesfehérvári lakos. A Szűz Mária Bazilikában teljesített szolgálatot, és itt, Magyarország ősi koronázó templomában juthatott hozzá régi gesztáinkhoz, krónikáinkhoz, továbbá más írásos forrásaihoz (oklevelek, királyok halálozási jegyzékei), amelyekből művének megírásához merített.

    2024.05.15.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2024.04.24.