-
Fehérvár a Nagy Háborúban
Az I. világháború Székesfehérvárhoz kapcsolódó eseményeit, szereplőit, történéseit mutatja be a Városi Levéltár és Kutatóintézet új előadássorozata. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal közös sorozat első részében az I. világháború hadszinterein működő tábori lelkészi szolgálatot ismerhetik meg az érdeklődők június 6-án, csütörtökön 17 órától a Városi Levéltár Szekfű Gyula termében, a Zichy liget - Malom utca sarkán.
2024.05.31. -
II. András koronázására emlékezünk
1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Székesfehérvárott. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.
2024.05.28. -
666 éve, 1358. május 15-én kezdte el írni Fehérváron a Képes Krónika alapszövegét Kálti Márk
Udvari pap-historikus és székesfehérvári lakos. A Szűz Mária Bazilikában teljesített szolgálatot, és itt, Magyarország ősi koronázó templomában juthatott hozzá régi gesztáinkhoz, krónikáinkhoz, továbbá más írásos forrásaihoz (oklevelek, királyok halálozási jegyzékei), amelyekből művének megírásához merített.
2024.05.15. -
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2024.04.24.
Polgármesteri idegenvezetéssel tekinthették meg az érdeklődők a székesfehérvári Városházát
A székesfehérvári Városháza az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon. A főépület évszázadok óta otthont ad a város sorsáról döntő gyűléseknek és egyéb kiemelkedő eseményeknek, ezért igen fontos politikai és kulturális jelentőséggel is bír Székesfehérvár életében.
A Városházán a Szent Korona, a koronázási kard és az Országalma hiteles másolatai, valamint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla szekkói is láthatók voltak, de az érdeklődők bemehettek a polgármesteri dolgozószobába is.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a látogatókat és ismertette a városházi bejárás programját. Kiemelte, hogy a Városháza aulájában a helyi közszolgáltatókról látható időszaki tárlat, mely egy, a héten tartott konferenciához készült, de a kiállítást bárki megtekintheti egészen szeptember 25-ig. A Városháza előtt kiállított relikviák folyamatosan, az épületben elhelyezett vitrinekben és tablókon látható tárgyak pedig hétköznapokon 9 és 16 óra között várják az érdeklődőket!
Ugyancsak a Városháza aulájában látható az épület ikonográfiai forrásokban fellelhető története a falakon. A 19 tablón az 1870-es évektől napjainkig követhetjük végig a ház alakulásának, átalakulásának legfőbb állomásait.
A Dísztermet is megtekinthették az érdeklődők, melynek falát Székesfehérvár jelentős történelmi eseményeinek leírásával díszítették. 900- tól, egészen 1919-ig összesen 60 dátum szerepel a falon. Az összesen mintegy 3600 számot és betűt a 2013-as Szent István emlékévre festették újra.
A városházi sétán Székesfehérvár polgármesterének a dolgozószobájába is be lehetett menni, ahol többek között egy díszes gobelint is látható, amely a város több mint 1000 éves történelmét dolgozza fel. Sőt ezen alkalmakkor a fehérvári polgármesteri székbe is be lehet ülni és kitekinteni az ablakon a Vasvári Pál utca fele, ahonnan különleges perspektívából látható a Mujkó szobor, Kocsis Balázs alkotása.